Hazai felmérés: Jelentősen megnőttek az anyák terhei a karantén ideje alatt

A lakosság többsége lelkileg megterhelőnek érezte a járvány miatt kialakult helyzetet, amely számos változás mellett sok esetben a családon belüli feszültség növekedésével és az otthoni munkamegosztás arányainak eltolódásával járt együtt – az utóbbi mértékéről a nők és a férfiak eltérő véleményen vannak. Erre hívta fel a figyelmet többek között az UNICEF Magyarország és az Indotek Group közös, a Publicus Intézet által készített, 1003 főt magába foglaló reprezentatív felméréseben. Az UNICEF Magyarország és társaságunk korábban már végzett kutatást a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci helyzetének társadalmi megítélésével kapcsolatban; ennek kiegészítéseként készült el a mostani, a járványhelyzet társadalmi hatásait vizsgáló felmérés.

A reprezentatív felmérés – amelyben a válaszadók 53 százaléka nő, 47 százaléka pedig férfi volt – a 2020 tavaszán hazánkba is elterjedt koronavírus-járvány társadalmi hatásait vizsgálta, elsősorban a családok szemszögéből. A megkérdezettek 57 százaléka vallotta, hogy az életük negatív irányba változott a járvány miatt, közülük 27 százalék számára jelentős változást hozott az egészségügyi veszélyhelyzet. A felnőtt lakosság negyede számolt be pozitív változásról. Földrajzi elhelyezkedés szerint a megyeszékhelyeken élők életét forgatta fel leginkább a vírus (72 százalék), a budapestiek 59 százaléka is hasonlóképpen nyilatkozott, míg a községekben élőknek csak a fele érezte meg a változást.

A munkaerőpiacon aktívakat lelkileg kevésbé érintette érzékenyen a helyzet, mint a nyugdíjasokat és az inaktívakat. A járvány az átlagnál negatívabban hatott a nyugdíjasok életére: körükben a válaszadók 61 százaléka számolt be kedvezőtlen változásokról. Ebben mind a magány, mind az érintettség miatti fokozott szorongás szerepet játszhatott.

A háztartások közel harmada (31 százalék) számolt be a szokásosnál nagyobb belső feszültségről a járványügyi veszélyhelyzet kezdete óta, 13 százalék pedig azt mondta, hogy ebben az időszakban határozottan nagyobb volt a feszültség otthon, mint általában. Érdekes, hogy az eredmények szerint abban, hogy mennyire nőtt a feszültség a családban, sem a megváltozott munkakörülmények, sem a gyerekek otthon maradása nem játszott kiemelt szerepet. Erre utal, hogy a gyermekeket nevelők és a távmunkára átállók körében nem jelentősen magasabb azok aránya, akik több feszültségről számoltak be, mint a többi csoportban.

A 18 év alatti gyermekeket nevelők több mint fele (55 százalék) jelezte, hogy az oktatási intézmények bezárása miatt életük közepesen vagy nagyon megváltozott. A nők helyzetét jobban befolyásolta ez a korlátozás: 43 százalékuknak nagyon megváltozott az élete, a férfiak esetében ez az arány 32 százalék.

A felmérés szerint a járvány a gyermekes háztartások kisebb részében okozott változást a szülői munkamegosztás tekintetében. Az otthoni tanulás jelentősége nőtt meg leginkább a korábbihoz képest, ebben az anyák kaptak jellemzően nagyobb szerepet. A gyerekkel való játékban egyaránt 16-16 százalékkal nőtt az anyák és az apák szerepe is. A megkérdezettek szerint a házimunka mennyiségének növekedése ugyanakkor egyértelműen inkább az anyákat érintette: a gyermekes háztartások 20 százalékában az anyának, 6 százalékában az apának nőttek a már korábban is fennálló terhei. Jelentős eltérés mutatkozik abban is, ahogyan a szülők látják az otthoni munkamegosztás terheinek változását. A 14 év alatti gyermeket nevelő szülők esetében a válaszadók 20 százaléka szerint az anyáknak nagyobb szerep jutott a házimunkában, mint korábban, bár a válaszadók nemek szerinti megoszlása a kérdésben jelentősen eltér: míg a férfiak mindössze 8 százaléka látta így az időszakot, a nők esetében 34 százalék szerint hárult rájuk hangsúlyosabb szerep.

A kutatás rámutatott, hogy a munkavégzés módjában bekövetkezett változások is nagy jelentőséggel bírtak. A járvány idején a munkába járás sok család számára nehézséget okozott: a 14 év alatti gyermekeket nevelők jelentős része (26 százalék) csak úgy tudta megoldani a helyzetet, hogy az egyik szülő nem dolgozott, 22 százalékuk esetében pedig a szülők felváltva vigyáztak a gyerekekre. A megkérdezettek 10 százaléka vállalt a helyzet miatt kevesebb munkát, és viszonylag alacsony, 7 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tudtak dolgozni a járvány következtében. Egyes családokban a nagyszülők (11 százalék) vállalták magukra a gyermekek felügyeletét, a válaszadók 10 százalékánál a nagyobb testvérek, 3-3 százalékuknál pedig barátok vagy külső segítség, például egy bébiszitter segített a szülőknek.

Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a kisgyermekes nők munkaerőpiaci reintegrációja érdekében akkor tudunk a legtöbbet tenni, ha pontosan ismerjük a tényeket. Az előző kutatás a társadalom hozzáállását vizsgálta, a most véget ért egészségügyi veszélyhelyzet kapcsán végzett felmérés pedig egy különös élethelyzetben mutatta meg a családok és a munkavállalók reakcióit.

Hermann Kamilla, társaságunk partnere hozzátette, hogy a járványhelyzet rendkívüli kihívás elé állította a társadalmat, és a családoknak korábban ismeretlen élethelyzetekkel kellett megküzdeniük. Az UNICEF Magyarországgal együttműködésben készített kutatása is egyértelműen rámutatott arra, hogy az édesanyák szerepe ebben az időszakban is felbecsülhetetlen, sőt a korábbiaknál is fontosabb volt.