Az Indotek-csoport a fenntarthatóságot olyan értékteremtő folyamatnak tekinti, amelynek révén az elöregedő vagy alulteljesítő létesítmények felújítás, újrapozícionálás és funkcióváltás révén kiváló minőségű ingatlanná alakíthatók. Hosszú távú stratégiája a modern környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásokhoz is igazodik. Az újrahasznosítás világnapja alkalmából dr. Hüse Istvánnal, a cégcsoport ingatlanfejlesztési vezetőjével beszélgettünk arról a vállalati gondolkodásmódról, amely a problémás ingatlanokban nem hulladékot, hanem újrahasznosítható értéket lát.
Mit jelent a fordulat filozófiája az Indotek Csoport esetében?
Ez a modell eredetileg befektetési logikaként indult. A fordulópont akkor következett be, amikor több projekt után világossá vált, hogy amit kereskedelmi szempontból nyerünk, az társadalmi és környezeti szempontból is értéket teremt. Ma már nem választjuk szét ezt a két szempontot: a profit volt a kiindulópont, míg a társadalmi érték a megvalósítás - és a felelősség - lett. Olyan ingatlanokkal dolgozunk, amelyek valamilyen okból nem teljesítenek megfelelően: lehet, hogy elavultak, rosszul működnek, vagy eredeti rendeltetésük már nem felel meg a piaci igényeknek. Minden esetben keressük a lehetőséget. Célunk, hogy feltárjuk az adott ingatlan rejtett értékét, újrapozícionáljuk, és hosszú távon fenntarthatóan működő projektté alakítsuk át. Nagy hangsúlyt fektetünk az általunk kezelt ingatlanok körül élő közösségek támogatására, valamint a közvetlen régió fejlődéséhez való hozzájárulásra is.

Milyen előnyökkel jár a régebbi épületek fenntartható felújítása?
Sok esetben az épület alapszerkezete, elhelyezkedése vagy a környező infrastruktúra már jelentős értéket képvisel. Ha ezeket az elemeket megőrzik, és modern technológiákkal és új funkciókkal egészítik ki, az ingatlan teljesen új életre kelhet. Ez a megközelítés nemcsak gazdaságilag racionális, hanem környezetvédelmi szempontból is erőforrás-hatékonyabb, mint a teljes lebontás és új építés: kevesebb energiát igényel, csökkenti a hulladék- és szén-dioxid-kibocsátást, és meghosszabbítja az épületek életciklusát. A felújított irodaház így nemcsak a bérlők számára válik jobb minőségű eszközzé, hanem a projekt kevesebb hulladékkal is jár. Amikor egy barnamezős területet új városnegyeddé alakítanak át, az nem pusztán fejlesztési projekt, hanem a városrehabilitáció egy formája. Az ilyen kezdeményezések gazdasági értéket teremtenek, hozzájárulnak a piac stabilizálásához, megőrzik a munkahelyeket, és megtartják a meglévő struktúrákban tárolt megtestesült szén-dioxidot - amely egyébként a teljes lebontással elveszne.
Hogyan közelíti meg a vállalat az elöregedő vagy alulteljesítő ingatlanokat?
Az első lépés az ingatlan átfogó felmérése. Meghatározzuk, hogy mely elemek őrizhetők meg, melyek alakíthatók át, és hol rejlik rejtett érték - legyen az az elhelyezkedés, a szerkezet, a bérlői összetétel vagy a meglévő funkció. Ezt követi az újrapozícionálás. Sok esetben nem feltétlenül tartjuk meg az eredeti funkciót; ehelyett az ingatlan jövőbeli felhasználását a benne rejlő potenciálhoz igazítjuk.
A korszerűsítési fázis során átfogó energiahatékonysági és műszaki korszerűsítéseket hajtunk végre. Ezek közé tartozik az elektromos hálózatok korszerűsítése, LED-es világítás telepítése, megújuló energiát hasznosító megoldások, például napelemek bevezetése és a gépészeti rendszerek korszerűsítése. Ezek a fejlesztések mérhető eredményeket hoznak a hatékonyság és a fenntarthatóság tekintetében. Végül pedig egy esetleges funkcióváltás - például egy ipari terület lakóterületté történő átalakítása - és az üzemeltetési minőség javítása révén biztosítjuk, hogy az ingatlan ismét vonzóvá váljon. Az újonnan létrehozott lakóegységek modern és fenntartható élettereket kínálnak, az irodák korszerűbb munkakörnyezetet, a kiskereskedelmi területek pedig nagyobb kényelmet biztosítanak. Ily módon a felújítás nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmilag és a felhasználók szempontjából is értéket teremt.

Milyen kézzelfogható eredményeket hoztak ezek a fejlesztések?
2020 és 2021 között több mint egy tucat energiahatékonysági beruházást hajtottunk végre, összesen mintegy 500 millió forint értékben. Ennek eredményeként évente mintegy 220 000 köbméter földgázt és több mint 670 MWh villamos energiát tudtunk megtakarítani. Ez évente nagyjából 600 tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkenését jelenti. Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a korszerűsítés nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kifizetődő.
A funkcióváltás az Indotek Csoport számos projektjének kulcsfontosságú eleme. Hogyan dönti el, hogy milyen új szerepet vállaljon egy ingatlan?
Mindig azt mérjük fel, hogy a helyszín és az épület jellemzői, valamint a piaci igények figyelembevételével melyik funkció a legindokoltabb. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy korábbi ipari vagy irodai funkció már nem működik hatékonyan, miközben az ingatlan tökéletesen alkalmas lehet lakó- vagy más célokra. Célunk, hogy az ingatlan új rendeltetése hosszú távon illeszkedjen a városi környezethez és a használók igényeihez.
Az egyik ilyen projekt a LOFT52 Budapest 13. kerületében, ahol egy irodaházat alakítottak át lakóingatlanná. Mitől különleges ez a fejlesztés?
A 118 lakásos, vegyes felhasználású LOFT52 ingatlan jó példa arra, hogyan lehet egy kiváló helyen lévő, meglévő épületet modern lakókörnyezetté alakítani. Az épület klasszikus külső megjelenését megőrizték, miközben a belső tereket teljesen modernizálták. A megvalósított energiahatékony megoldások - mint például a VRF fűtési és hűtési rendszer, a modern hőszigetelés és a háromrétegű üvegezésű ablakok - alacsony közüzemi költségeket és magas szintű kényelmet biztosítanak mind a lakók, mind az irodák tulajdonosai számára.

A Baross utcai projekt esetében egy irodaházat alakítottak át diákkollégiummá. Miért volt logikus ez az átalakítás?
A városi elhelyezkedés és az épület adottságai miatt ideális volt kollégiumi funkcióra. A fejlesztés eredményeként egy olyan létesítmény jött létre, amely több mint 200 férőhelyet biztosít főiskolai és egyetemi hallgatók számára, minden szobához saját fürdőszobával, valamint közös konyhával és közösségi terekkel. Ez a projekt jó példa arra is, hogy egy meglévő épületet hogyan lehet sikeresen átalakítani a mai igényeknek megfelelően.

A Nyír Plaza felújítása a cégcsoport bevásárlóközpont-korszerűsítési programjának egyik zászlóshajó projektje. Mi volt a fejlesztés fő célja?
A cél az volt, hogy a bevásárlóközpont egyszerre legyen modern megjelenésű, energiatakarékos és vonzó a látogatók számára. A korszerűsítések magukban foglalták a világítási rendszer teljes megújítását LED-es lámpatestekkel és egyedi LED-es díszvilágítással, a gépészeti rendszerek korszerűsítését, napelemek telepítését, valamint a belső terek és a közösségi területek teljes felújítását. Ennek eredményeképpen az épület mostantól hatékonyabban működik, miközben a látogatók számára is kellemesebb élményt nyújt.

A Budapest XI. kerületében található Revital Park egy új lakónegyed lesz, amely egy korábbi ipari területen jön létre. Mi teszi különlegessé ezt a projektet?
A Revital Park egy nagyszabású barnamezős fejlesztés, amely végül több mint 2000 lakásnak ad otthont. A projekt a “15 perces város” koncepcióján alapul, ami azt jelenti, hogy a mindennapi szolgáltatások 15 perces sétatávolságon belül elérhetőek.
A fejlesztés nagy hangsúlyt fektet a több mint 22 000 m²-es zöldterületekre, az energiahatékony megoldásokra és a megújuló energiaforrásokra, például a napenergia-rendszerekre és a geotermikus szondákat használó földhőszivattyús rendszerekre. A napelemek segítségével a projekt évente mintegy 70 000 kWh villamos energiát tud majd előállítani, miközben a közösségi áramfogyasztás várhatóan legalább 10 százalékkal csökken.

Hogyan látja az ingatlanfejlesztés jövőjét?
Véleményem szerint a jövőben a hangsúly a meglévő épületek felújításán és újjáélesztésén lesz. A fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a városi környezethez való alkalmazkodás kulcsfontosságú prioritások lesznek, és az újrahasznosítás és az újrafelhasználás várhatóan még nagyobb szerepet fog játszani a jövőbeli ingatlanfejlesztésekben.
