2021-ben a magyarok a pandémia ellenére is inkább személyesen vásároltak a hazai bevásárlóközpontokban, többségük pedig már nem csak hagyományos vásárlási céllal kereste fel a bevásárlóközpontokat – többek között ez derült ki a társaságunk által készített, nem reprezentatív felmérésből. Hazánk legkiterjedtebb plázaportfólióval rendelkező ingatlanpiaci társaságaként a portfóliónkba tartozó plázák közül 16 bevásárlóközpont esetében vizsgáltuk a vásárlási és plázalátogatási szokásokat. A felmérés többek között a látogatások gyakoriságát, az eltöltött idő mennyiségét, az online és személyes vásárlás közötti megoszlást, valamint az alternatív vásárlási helyszíneket vizsgálta.
Cégcsoportunk hagyományteremtő jelleggel felmérést indított azzal a céllal, hogy feltérképezzük a bevásárlóközpontok látogatásával és a vásárlási szokásokkal kapcsolatos tendenciákat. A 2021-es évre összpontosító, nem reprezentatív felmérésben közel 2200 fő, illetve a portfóliónkba tartozó 16 bevásárlóközpont vett részt.. Pintyőke Marcell, az Indotek Group marketingvezetője a felméréssel kapcsolatban elmondta, hogy a felmérés célja az volt, hogy a legkiterjedtebb plázaportfóliót üzemeltető és tulajdonló társaságként képet kapjunk azokról a plázalátogatási és vásárlási szokásokról, amelyek mentén még inkább a vásárlói igényekhez szabhatjuk bevásárlóközpontjainkat. Hozzátette, hogy a jövőben szeretnénk a kutatást kiterjeszteni az összes hazai Indotek plázára, és azt évente megismételni.
A vásárlás módja és gyakorisága
A 2021-es vásárlási szokásokra összpontosító felmérés egyik fő megállapítása, hogy a megkérdezettek több mint 74 százaléka tavaly a bolti vásárlást részesítette előnyben az online vásárlással szemben. Életkor szerinti megoszlást tekintve a 45 év feletti korosztály 81 százalékban a bolti vásárlás mellett döntött, ugyanakkor a 25 év alattiak körében is magas aránnyal, több mint 69 százalékkal vezet a személyes jelenléttel történő vásárlás. Ez utóbbi adatból kitűnik a fiatalok online vásárlásának zökkenőmentessége is.
A felmérés kitér a bevásárlóközpontokba való látogatások gyakoriságára is, amely alapján döntő többségben vannak azok, akik legalább hetente elmentek a bevásárlóközpontba, a megkérdezettek 36 százaléka pedig havonta néhány alkalommal látogatott el oda. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a vásárlók a pandémia, illetve a bevezetett járványügyi intézkedések ellenére is szívesen jártak a bevásárlóközpontokba. A bevásárlóközpontban eltöltött időt vizsgálva kiderült, hogy a 45 év felettiek alapvetően kevesebb ideig tartózkodnak a plázában, mint a fiatalok: az előbbiek 55 százaléka egy óránál kevesebbet volt a bevásárlóközpontban, a 25 év alattiaknál ez az arány 44 százalék volt. A fiatalabbak többsége (47 százaléka) 2–3 órát töltött a bevásárlóközpontban 2021-ben.
A kérdésekre adott válaszok alapján megvizsgáltuk az eltöltött idő és a bevásárlóközpontba tett látogatások gyakorisága közötti összefüggést is: ebben az esetben szignifikáns kapcsolat mutatható ki a két változó között. Tehát az, hogy mennyi időt töltöttek el a megkérdezettek az adott bevásárlóközpontban, attól is függött, hogy milyen gyakran látogattak el oda. A kevés (1 óránál kevesebb) időt vásárlók közel 39 százaléka havonta egy-két alkalommal, 31 százaléka pedig hetente egy-két alkalommal látogatta a plázákat, tehát aki kevés időt töltött a plázában, az ritkábban is járt oda. Azok közül, akik három óránál többet tartózkodtak egy adott bevásárlóközpontban, 30 százaléka szintén ritkán járt oda, de 23,7 százalékuk gyakran, naponta járt oda, 24,7 százalékuk pedig hetente egyszer biztosan ellátogatott, így itt inkább a fenti ellentét rajzolódik ki; azaz aki több időt töltött a plázában, az többször is járt bevásárlóközpontba. Összességében tehát a megkérdezettek esetében némi átfedés mellett két csoport rajzolódik ki: azok, akik sok időt töltöttek a plázában, illetve azok, akik kevés időt töltöttek ott, és ritkán jártak oda.
A bevásárlóközpontok mint közösségi találkozási pontok
A kérdőív azt is vizsgálta, hogy a vásárláson túl más célból is felkeresik-e a bevásárlóközpontokat a vásárlók, például étkezés céljából. Az eredmények alapján jól látható, hogy a fiatalabb korosztály több mint 60 százalékának már előfordult, hogy nem vásárlás céljából, hanem például a plázákban található ételudvar miatt ment el a plázába. A 45 év feletti korosztály esetében ez az arány alacsonyabb: a megkérdezettek 47 százaléka jelölte meg, hogy kifejezetten étkezés céljából kereste volna fel a plázát. Az összesített adatok alapján a megkérdezettek közel 57 százalékánál fordult már elő, hogy nem vásárlási céllal ment el a plázába, hanem például étkezés céljából.
Pintyőke Marcell hozzátette, hogy a felmérés eredménye rámutat arra a tendenciára, miszerint a bevásárlóközpontok egyre inkább közösségi, találkozási pontokká válnak. Az ételudvarok népszerűsége növekvő tendenciát mutat, az egyéb, nem tipikus vásárlással összefüggő szolgáltatások megléte pedig egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, ami arra ösztönöz minket, hogy bevásárlóközpont-felújítási programunk során ezeket a szempontokat helyezzük előtérbe, teret adva ezzel az egyéb élményalapú szolgáltatásoknak is.
Alternatív vásárlási helyek
A felmérésben arra is kerestük a választ, hogy azok, akik személyesen vásárolnak, de nem bevásárlóközpontban, hol teszik ezt. A válaszadók a bevásárlóudvarok, a butikok és divatházak, a hipermarketek, valamint a használtruha-üzletek közül választhattak. A megkérdezettek valamivel több mint fele (56 százaléka) jelezte, hogy ha nem bevásárlóközpontban vásárolnak, akkor a hipermarketeket választják alternatív vásárlási helyszínként. Az utóbbi eredmények esetében fontos megjegyezni, hogy az aránymegoszlást minden bizonnyal jelentősen befolyásolta az alternatív lehetőségek rendelkezésre állása az adott városban.
Hungarian 
English 
Croatian 
Greek 
Italian 
Polish 
Romanian 
Spanish