A magyar társadalom kettős elvárást támaszt a kisgyermekes anyákkal szemben. Egyrészt fontos, hogy a közösség hasznos tagjaként kamatoztassák képességeiket a munkaerőpiacon, és hozzájáruljanak a család anyagi biztonságához, másfelől viszont nem tekintik őket teljes értékű munkaerőnek, és otthon is nagy szükség van rájuk, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről.Az egymással ellentmondó elvárásokra egy hazai reprezentatív felmérés hívta fel a figyelmet, amelyet az UNICEF az Indotek Group támogatásával végzett el.
Az UNICEF Magyarország az Indotek Group támogatásával átfogó, reprezentatív felmérést készített a kisgyermekes anyák munkaerő-piaci helyzetéről. A Publicus Intézet 1002 fő – ebből 53%-a nő volt, 47%-a férfi – megkérdezésével végzett kutatása többek között arra kereste a választ, hogy a társadalom miként viszonyul a kisgyermekes anyák visszailleszkedéséhez a munka világába. A megkérdezett nők 84%-a tér vissza dolgozni a gyermekvállalás után, és ez elvárás is velük szemben, azonban a válaszadók 73%-a szerint a kisgyermeket nevelő anyák nem számítanak teljes értékű munkaerőnek.
A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a társadalomban természetesnek számít, ha az anyák dolgoznak. A gyermekes (nem GYES-en vagy GYED-en lévő) nők 84%-a nyilatkozta, hogy a gyermeknevelés mellett visszatért a munkába is. A többség a gyermek születése után 3,3 évvel áll újra munkába, Budapesten az anyák átlagosan 2,5 évet töltenek otthon. A leggyorsabban a diplomás nők térnek vissza dolgozni (2,6 év), a leghosszabb ideig a szakmunkás végzettségű nők maradnak távol a munkaerőpiactól (4,2 év). Az anyák 10%-a gyermeke kétéves korában, 61%-a pedig 3 éves korában kezd újra dolgozni.
A kisgyermekes anyák munkavállalásával kapcsolatban a felmérés több ellentmondásra is rávilágított. A megkérdezettek túlnyomó többsége, 92% úgy véli, hogy egy együtt élő pár esetében helyes, ha a férfi és a nő egyaránt hozzájárul a család jövedelméhez. A válaszadók több mint fele (54%) nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy egy kapcsolatban a férfi feladata a pénzkeresés, a nőé pedig a háztartás és a család ellátása. Nagyon sokan (85%) azonban úgy gondolják, hogy egy ideális világban a kisgyereket nevelő anyáknak nem kellene dolgozniuk.
Azzal az állítással, hogy „egy kisgyerekes nő nem tud teljes értékű munkaerő lenni, mert korán haza kell mennie, és gyakran ott is maradnia kell, ha a gyereke beteg”, 73% egyetértett. Minél magasabb a megkérdezettek iskolai végzettsége, annál árnyaltabb ez a kép: míg a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek 85%-a gondolkodik így, addig a diplomásoknak mindössze 58%-a. Bár a résztvevők nagyobb része szerint a kisgyerekes anyukák nem számítanak egyenértékű munkaerőnek, a válaszadók 75%-a mégis szívesen alkalmazna kisgyerekes nőt.
Az anyaság és a munka közötti kapcsolat megítélését illetően is ellentmondásos eredményeket hozott a felmérés. A válaszadók szerint az anya munkaerő-piaci státusza nem releváns a gyermekeivel való kapcsolata szempontjából; 71% szerint egy dolgozó anya ugyanolyan meleg és szoros kapcsolatban lehet gyermekeivel, mint egy olyan anyuka, aki nem dolgozik. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele (62%) szerint a család élete megsínyli, ha az anya teljes munkaidőben dolgozik, még többen, 75%-ban úgy vélik, hogy a gyermek hároméves kora előtt hátrányba kerül, ha édesanyja dolgozik. Azzal a kijelentéssel, hogy „a háztartási teendők ellátása éppen olyan önmegvalósítás lehet egy nő számára, mint a kereső munka”, 65% ért egyet. Ez utóbbi téma esetében is elmondható, hogy minél magasabb a megkérdezettek iskolai végzettsége, annál kevésbé értenek egyet a kijelentéssel (8 osztályos: 76%, diplomás: 51%).
„Hihetetlenül izgalmas és időszerű ez a téma, hiszen a felmérés is bizonyítja, hogy az édesanyák munkaerőpiaci visszailleszkedése kapcsán számos – olykor egymásnak is ellentmondó – megítélés és érv merül fel. A munka folyamatosan változó világában nagy szükség mutatkozott egy olyan felmérésre, amely általános képet ad arról, hogy miként vélekedik a társadalom bizonyos alapkérdésekről. A gyermek jóléte szempontjából óriási jelentősége van az édesanya testi-lelki jólétének és a család erőforrásainak is, és mindezt alapvetően befolyásolja az, hogy dolgozó anyaként mivel kell szembenéznie” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója. „Az Indotek Group és az UNICEF is elkötelezetten keresi azokat a megoldásokat, amelyek a gyermek, az anya és a teljes család érdekét szolgálják, így a felmérést hamarosan terepkutatással folytatjuk, amelybe bevonjuk a munkaerőpiaci, kormányzati szereplőket, és természetesen magukat az anyákat is” – tette hozzá Mészáros Antónia.
„A munkáltatóknak mind a meglévő munkatársaik megtartása, mind az új munkatársak toborzása szempontjából rugalmasan alkalmazkodniuk kell a munkaerőpiacon zajló folyamatokhoz. A foglalkoztatottak körében a kisgyermekes nők egy különösen érzékeny csoportot alkotnak. Ahhoz, hogy munkáltatóként mindkét fél számára kölcsönösen előnyös értékajánlatot tudjunk nyújtani számukra, először is meg kell ismernünk speciális élethelyzetüket és igényeiket. Ehhez értékes támpontot nyújt minden munkáltató számára az UNICEF kutatása” – mondta az együttműködés kapcsán Hermann Kamilla, az Indotek Group partnere.
„Az Indotek Groupnál a női munkavállalók aránya eléri a 45%-ot is, a fizikai munkaerő-állományt nem számolva pedig a 65%-ot is meghaladja, ezért is fontos számunkra ez a kutatási terület. Jelenleg is 13 kismama dolgozik az Indotek Groupnál, és amennyiben az érintettek igénylik, örömmel várjuk vissza őket, akár csökkentett óraszámban is. Annak érdekében, hogy a kisgyermekes nők szaktudása naprakész maradjon, lehetőséget biztosítunk számukra, hogy projekt jelleggel is dolgozzanak a vállalatnál” – tette hozzá az Indotek Group partnere.
Február 19-én 18:00 órakor a Magvető Caféban Katalin Erdei, egy Richter Gedeon Nyilvános Részvénytársaság. HR-igazgatója, Réka Geambasu, a budapesti Hétfa Kutatóintézet és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kutatója, Kata Keveházi, egy Jól-Lét Alapítvány elnöke és Ócsai Dorka, a Momminity Közösség alapítója arról beszél, milyen lehetőségekkel és kihívásokkal kell szembesülniük a nőknek a gyermekvállalás után, amikor visszatérnek a munkaerőpiacra. A beszélgetést moderálja: Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.
További információ: https://www.facebook.com/events/635848237216381/
***
Az Indotek Csoportról
Az Indotek Group Magyarország egyik vezető befektetéskezelő cégcsoportja. A magyar–amerikai tulajdonban működő cégcsoport fő tevékenységeként a rá bízott vagyont elsősorban ingatlanok és ingatlanokkal fedezett vállalati követelések megvásárlására fordítja, portfóliója alapján a legfontosabb piaci szereplők közé tartozik Magyarországon. A cégcsoport tevékenységének lényege a kockázatok tudatos vállalása és professzionális kezelése, valamint a hosszú távú gondolkodás, amelyek együttesen kiemelkedő megtérülés elérését teszik lehetővé.
Az Indotek Group jelenleg piacvezető a B és C kategóriás kereskedelmi ingatlanok magyarországi piacán. A mintegy 240 főt foglalkoztató cégcsoport több mint 300 ingatlan felett rendelkezik. A beépített és bérbe adható ingatlanterület összesen meghaladja az 1,5 millió négyzetmétert, amelyet több mint 2500 bérlő oszt meg egymás között.
Az Indotek Group ingatlanportfóliójába – többek között – több mint 20 irodaház tartozik, például az EMKE irodaház vagy a Dohány utcai Focus Point Irodaház, továbbá több mint 20 fővárosi és vidéki bevásárlóközpont, köztük a Duna Plaza, a Corvin Plaza, valamint Romániában a marosvásárhelyi Promenada Targu Mures. Emellett az Indotek Group számos szállodát – köztük a budapesti Gellért Szállót –, valamint számtalan raktárépületet és iparterületet tulajdonol, továbbá a csoport több saját fejlesztésű lakópark-projekttel is jelen van a lakossági ingatlanpiacon.
***
Az UNICEF-ről
Az UNICEF a világ vezető gyermekjóléti jótékonysági szervezete, amely több mint 190 országban küzd a gyermekek jogaiért és jólétéért. Az UNICEF különös figyelmet fordít azokra a leghátrányosabb helyzetű gyermekekre, akiknek mindenki másnál nagyobb szükségük van a segítségre. 2020-ban a szervezet célja, hogy segítséget nyújtson 5 millió alultáplált gyermeknek, 8,5 millió gyermeket oltasson be kanyaró ellen, és 28 millió gyermeket lásson el ivóvízzel. Az UNICEF több mint négy évtizede van jelen Magyarországon, és többek között a gyermekek jogainak érvényesüléséért, a hátrányos helyzetű gyermekek kiteljesedéséért, valamint a gyermekbántalmazás és a gyermekkereskedelem ellen küzd.
Nagyobb méretben megtekintés
Nagyobb méretben megtekintés
Nagyobb méretben megtekintés
Nagyobb méretben megtekintés
Nagyobb méretben megtekintés
Nagyobb méretben megtekintés
Nagyobb méretben megtekintés
Nagyobb méretben megtekintés
Nagyobb méretben megtekintés
Hungarian 
English 
Croatian 
Greek 
Italian 
Polish 
Romanian 
Spanish 
