Az Indotek Group olyan értékteremtési folyamatként tekint a fenntarthatóságra, amellyel az elöregedett vagy alulteljesítő létesítményekből felújítással, újra pozícionálással és funkcióváltással képes minőségi ingatlanokat teremteni. Hosszú távú stratégiája a korszerű környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásokkal is összhangban van. Az újrahasznosítás világnapja alkalmából Hüse Istvánt, a cégcsoport ingatlanfejlesztési vezetőjét kérdeztük arról a vállalati szemléletről, amely a problémás ingatlanokban nem hulladékot, hanem újrahasznosítható értéket lát. Mit jelent a turnaround filozófia az Indotek Group esetében? Ez a modell eredendően egy befektetési logika volt. A fordulat akkor jött, amikor a sokadik projekt után világossá vált: amit üzletileg nyerünk, az közben társadalmi és környezeti értelemben is nyereség. Ezt a kettősséget ma már nem választjuk szét: a profit volt a kiindulópont, a társadalmi érték pedig a felismerés és a felelősség. Olyan ingatlanokkal foglalkozunk, amelyek valamilyen okból alulteljesítenek: elavultak, rosszul működnek, vagy a korábbi funkciójuk már nem felel meg a piaci igényeknek. Minden esetben a lehetőséget keressük; a célunk az, hogy az adott ingatlan rejtett értékeit feltárjuk, újra pozícionáljuk azt, majd hosszú távon fenntartható módon működő projektté alakítsuk. Kiemelt figyelmet fordítunk továbbá az általunk kezelt ingatlanok környezetében élő közösségek támogatására, továbbá a szűken vett régió fejlesztésére is.

Milyen előnyök rejlenek a régi épületek fenntartható megújításában? Sok épület esetében az alap struktúra, a lokáció vagy a környező infrastruktúra kiemelten értékes. Ha ezeket megőrizzük és korszerű technológiákkal, új funkcióval egészítjük ki, akkor az ingatlan teljesen új életet kaphat. Ez nemcsak gazdaságilag racionális, hanem környezeti szempontból is erőforrás-kímélőbb, mint a teljes bontás és új építés: kevesebb energiát igényel, csökkenti a hulladékot és a karbonlábnyomot, valamint meghosszabbítja az épületek életciklusát. Egy felújított irodaház így nemcsak magasabb minőségű bérlemény lesz, hanem kevesebb a pazarlás is. Egy barnamezős terület új városnegyeddé válása nem csupán fejlesztés, hanem város-regeneráció. Az ilyen projektek gazdasági értéket teremtenek, stabilizálják a piacot, munkahelyeket őriznek meg és a meglévő épületek felújításával megtartják a beágyazott szén-dioxidot is, amely egy teljes bontás során elveszne. Hogyan közelíti meg a vállalat ezeket az elöregedett vagy alulteljesítő ingatlanokat? Első lépésként átvilágítjuk az ingatlant, meghatározzuk, hogy mi menthető, mi alakítható, hol rejlik rejtett érték a lokációban, a szerkezetben, a bérlői mixben vagy a funkcióban és így tovább. Ezt követi az újra pozícionálás, ahol nem mindig az eredeti funkciót tartjuk meg, hanem az ingatlan lehetőségeihez igazítjuk a jövőbeni hasznosítást. A modernizáció során nagyszabású energetikai és műszaki fejlesztéseket végzünk: korszerűsítjük a villamoshálózatokat, LED-es világítást telepítünk, megújuló energiát, például napelemet alkalmazunk és a gépészeti rendszereket is megújítjuk, mely tevékenység során mérhető eredményeket érünk el. Végül az ingatlan funkcióváltásával – például ipari területből lakónegyeddé – és az üzemeltetési minőség javításával biztosítjuk, hogy a hely újra vonzó legyen: az újonnan létrejövő lakások modern és fenntartható életteret, az irodák korszerűbb munkakörnyezetet, a kiskereskedelmi terek nagyobb komfortot kínálnak, így a felújítás mind gazdasági, mind társadalmi, mind felhasználói szempontból értéket teremt.

Milyen kézzelfogható eredményeket hoztak ezek a fejlesztések? A 2020-2021-es években több mint egy tucat energiahatékonysági beruházást valósítottunk meg, nagyságrendileg félmilliárd forint értékben. Ezeknek köszönhetően évente körülbelül 220 ezer köbméter földgázt és több mint 670 MWh villamosenergiát tudtunk megtakarítani, ami nagyjából évi 600 tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkenést jelent. Ez jól mutatja, hogy a modernizáció nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is megtérül. A funkcióváltás sok Indotek Group projektben kulcsfontosságú. Mi alapján döntik el, hogy egy ingatlan milyen új szerepet kapjon? Mindig azt vizsgáljuk, hogy az adott helyszín és az épület adottságai milyen funkciót tesznek indokolttá a piaci igények alapján. Előfordul, hogy egy korábbi ipari vagy irodai funkció már nem működik jól, viszont lakó- vagy egyéb célra kiválóan alkalmas lehet. A cél az, hogy az ingatlan új rendeltetési módja hosszú távon illeszkedjen a városi környezethez és a felhasználók igényeihez. Az egyik ilyen projekt a XIII. kerületben lévő LOFT52, ahol egy irodaházból lakóépület lett. Mitől különleges ez a fejlesztés? A 118 egységes, vegyes funkciójú ingatlanból álló LOFT52 jó példa arra, hogy hogyan lehet egy meglévő, kiváló elhelyezkedésű épületből modern lakókörnyezetet kialakítani. Az épület klasszikus külső megjelenése megmaradt, miközben a belső terek korszerűvé váltak. A megvalósított energetikai megoldások – például a VRF hűtő-fűtő rendszer, a korszerű hőszigetelés és a háromrétegű nyílászárók – alacsony rezsiköltséget és magas komfortszintet biztosítanak mind a lakók, mind az irodatulajdonosok számára.

A Baross utcai projekt esetében egy irodaházból kollégium jött létre. Miért volt logikus ez az átalakítás? A városi elhelyezkedés és az épület adottságai ideálisak voltak a kollégiumi funkcióhoz. Olyan létesítmény jött létre, amely több mint 200 férőhelyet biztosít felsőoktatási hallgatók számára, minden szobához saját fürdőszobával, közös konyhákkal és közösségi terekkel. Ez a projekt is jól mutatja, hogy hogyan lehet egy meglévő épületet a mai kor igényeihez igazítani.

A Nyír Plaza felújítása a cégcsoport bevásárlóközpont modernizációs programjának egyik zászlóshajója. Mi volt a fejlesztés fő célja? A cél az volt, hogy a bevásárlóközpont egyszerre legyen modern megjelenésű, energiahatékony és vonzó a látogatók számára. A fejlesztések között szerepelt a világítás teljes megújítása LED-lámpák és egyedi LED-díszvilágítások telepítésével, a gépészeti rendszerek korszerűsítése, napelemek telepítése, valamint a belső terek és közösségi helyiségek teljes felújítása, így az épület nemcsak hatékonyabban működik, hanem élményben is többet nyújt a látogatóknak.

A XI. kerületi Revital Park egy iparterületből kialakított új lakónegyed lesz. Mitől különleges ez a projekt? A Revital Park egy nagy léptékű, barnamezős fejlesztés, amely több mint kétezer lakásnak ad majd otthont. A projekt a „15 perces város” koncepciójára épül, vagyis arra, hogy a mindennapi szolgáltatások 15 perc sétatávolságon belül elérhetők legyenek. Emellett kiemelt szerepet kapnak a több mint 22 000 m2 alapterületű zöldfelületek, az energiahatékony megoldások és a megújuló energiaforrások, például a napelemes, illetve a talajszondás hőszivattyús rendszerek. A napelemek segítségével évi 70 000 kWh elektromos teljesítményt tudunk előállítani, a közösségi áramfelhasználás pedig legalább 10 százalékkal fog csökkeni.

Hogyan látja az ingatlanfejlesztés jövőjét? Véleményem szerint a jövőben a meglévő épületállomány megújítása kerül majd előtérbe. A fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a városi környezethez való alkalmazkodás mind kulcskérdések lesznek, illetve a jövőben az ingatlanfejlesztések során várhatóan még nagyobb szerepet kap az újrahasznosítás is.